Magyar szerkezettár

ó/viccet

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ vicc ⊕ -t

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

vicc

fn biz

1. nevettető csattanóval végződő, kitalált rövid történet, párbeszéd.

2. tréfa. rossz vicc; ▸ viccet csinál valakiből, valamiből

3. váratlan dolog, meglepő fordulat. most jön a vicc!

4. fortély, mesterség. ▸ nem nagy vicc

5. biz lényeg. az egészben az a vicc, hogy ...

[ ném ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

csinál

ts ige

1. <vmely cselekvést> végez. egyebet se csinál, csak olvas; csináljátok utánam!; ▸ mit csinál? ▸ mit csináljak? | (t. n.) valamilyen mozdulatot tesz. így csinált a kezével.

2. készít, formál. asztalt, rántottát csinál. | kigondol, kitalál. viccet csinál.

3. valaki tevékenységével előidéz, létrehoz valamit. forradalmat csinál; jó üzletet csinál. | ját <ütést> megszerez. | ját <bemondást> teljesít. ultimót csinált. | ▸ valamilyen napot csinál magának | ▸ valamilyen képet arcot csinál valamihez, valamire

4. biz valamivé v. valamilyenné tesz, változtat, alakít. orvost csinált a fiából. | valaminek tekint valakit, valamit, és úgy viselkedik, mintha csakugyan az volna. mártírt csinál magából.

5. (t. n.) ritk színlel, mutat. úgy csinált, mintha ...

6. tn szépítő bélsárt, vizeletet ürít vhova. a nadrágjába csinált.

[ szláv ]

____________________

valakiből

→ valaki ⊕ -ból/-ből

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-ból/-ből

hat-rag

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

____________________

valamiből

→ valami ⊕ -ból/-ből

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.